Maximo, a buszsofőr

Hogyan lesz egy buzvezetőből gróf? Erre a kérdésre leginkább a 29 éves Fabio di Tomaso tudja a választ. A Csacska angyal Maximója ugyanis elég kacifántos utat tett meg, míg végül elérkezett a kamerákig. Az argentin sztár pályája kezdetéről mesél.

Míg a legtöbb telenovellasztár már gyerekkorában közel kerül a tv-hez, addig te csak négy éve élsz a sorozatok bűvkörében. Mesélnél a kezdetről?

Egyszerű családban nőttem fel, az édesapám buszvezetőként dolgozik. A szüleim számára tehát teljesen természetes volt, hogy én is valamilyen tisztességes polgári foglalkozást választok. Asztalosnak tanultam, és 21 éves koromig ezt a szakmát űztem. De a színészkedés mindig is nagyon érdekelt. Arról álmodoztam, hogy egyszer én is híres leszek.

És aztán jelentkeztél a válogatásra?

Nem. Elkezdtem magam képezni. Színjátszókörbe jártam, és beszédórákat vettem. A szüleimnek pedig folyton arról panaszkódtam, hogy nem szeretem a szakmám. Erre az édesapám tanácsolta, hogy legyek én is buszvezető. Amire én azonnal igent mondtam, mert apu már 11 éves koromban megtanított vezetni, és imádtam, imádom az autókat. Három évig dolgoztam Buenos Airesben a 71-es járaton. Érdekes volt egész nap a várost járni, folyamatosan új arcokkal találkozni, de az álmom csak nem hagyott nyugodni.

És 2002-ben végre rád mosolygott a szerencse, és szerepet kaptál.

Igen, a Resistire-Mindörökké Júlia, nálunk a Hálózat tévén látható-című sorozathoz kerestek szereplőket. Ekkor persze csak mellékszerepet kaptam, de 2004-ben a Bátor Juan atyában már én játszottam Lautarót. Hihetetlen volt, hogy azokkal az emberekkel, például Facundo Aranval dolgozhattam együtt, akiket előtte csak a tévében láttam. Ezután pedig jött a Csacska angyal főszerepe, többet nem is kívánhatnék ilyen rövid idő alatt.

Milyen érzés egy gyerekeknek, fiataloknak szóló sorozatot készíteni?

Nagy kihívás, hiszen ez életem első főszerepe, tehát a karrierem szempontjából rendkívűl fontos. Ugyanakkor nagyon nagy felelőség is, mivel a gyerekeknek példát kell mutatni. Imádom, amikor az utcán a kicsik utánam kiabálnak: Don Minimo, azaz kicsi gróf, tudod, ahogy Floricienta hív a sorozatban.

Ha már Flornál tartunk, beszéljünk egy kicsit róla. Milyen, mint kolléga?

Nagyszerű színész és rendkívűl szórakoztató egyéniség, fáradhatatlan, nagyon jó ember, mindig mindenkihez van egy kedves szava. Örülök, hogy életem első nagyobb megmérettetésénél egy ilyen kolléga áll mellettem.

Van példaképed?

Konkrétan nincs, de vannak színészek, akiket nagyon tisztelek, a külföldiek közül például Anthony Hopkins játéka varázsol el a legjobban. Argentínában pedig Ricardo Darin szakmaiságával tudok leginkább azonosulni.